A penész egy gomba, nagy mennyiségben káros is lehet az egészségre, spóráinak belégzése allergiás tüneteket okozhat. A másik baj vele, hogy ronda. Nagyon ronda.

A lakás falain jellemzően a fürdőszobában jelenik meg, de előfordulhat szekrények mögött, vagy szobák sarkaiban is.  

A hirdetésekben persze mindenre van megoldás, penészgátló festék, spray, lemosó folyadékok, ózonos kezelés, bármi. Nem vitatom ezeknek a megoldásoknak a hatásosságát, olcsóságát vagy éppen kivitelező cégek szakértelmét. Nem is próbálom ezeket a megoldásokat feltérképezni, mert sokkal fontosabbnak tartom, hogy megértsük, hogy ugyan, hogy kerül oda az a penész.

A penészgombák spórái mindenhol ott vannak, a lakásban található por egy részét is ők alkotják. Teljesen megszabadulni tőlük nem tudunk csak megpróbálhatjuk megnehezíteni a „letelepedésük”. A penész létrejöttéhez 2 dolog szükséges: meleg és nedvesség. Nincs annál szebb dolog a penészgomba spórának, mint egy jó meleg nedves falszakasz, ilyet pedig leginkább a fürdőszobában talál.

Jogos a kérdés, hogy akkor miért nem penészedik minden fürdőszoba? Valószínűleg azért, mert nincs olyan hosszú ideig olyan magas páratartalom, hogy a fal kellően nedves legyen a megtelepedéshez, illetve a fal hőmérséklete nem elég „alacsony” ehhez. És ez itt egy fontos rész.

A fürdőszobában mindenki szeret jó melege csinálni, hiszen ott bizony kevés ruha van rajtunk. A pára velejárója a fürdésnek. De az hogy a levegő 24-26 C⁰-os az nem jelenti azt, hogy a fal felülete is annyi.

Itt az idő belekeverni a fizikát is (előre is elnézést mindenkitől). Ha pontosítani szeretnénk a penész igényeit, az így hangzana: kellemes meleg és egy nedves felületű fal. Mindenki ismeri azt a jelenséget, amikor a nyári melegben a hideg üdítő vagy sör poharán kívülről kis cseppekben megjeleni a nedvesség. Én ezt így nevezem: a felület a harmatponti hőmérséklet alatti hőmérsékletű, így a levegő páratartalma kicsapódott rajta.

Az adott hőmérsékleten és páratartalomnál egy bizonyos hőmérsékletű felületen már a pára kicsapódik, ezt a hőmérsékletet nevezzük harmatpontnak. A harmatpont alatti hőmérsékletű felületen a levegőben található nedvesség kicsapódik. Ha ez egy fürdőszobai falsarok, akkor is. Ha ezeket az értékeket ellenőrizzük fürdőszobánkban, konyhánkban és az értékek közelítenek a pára kicsapódás határához, szükség van a szellőztetésre. Ha ez állandó jelenség, akkor viszont a fal hőszigetelésével is gond lehet, ehhez viszont már mindenképp szakember bevonása szükséges.

A penészedésnek lehet egy másik oka is, ez a falvizesedés. A fal belső felületére nem csak a levegőből kerülhet nedvesség, hanem a fal belsejéből is. Ez lehet egy falban futó cső szivárgása, egy padlóban futó szennyvízcső sérülése, vagy az épület nem megfelelő vízszigetelésének hiányából adódóan is. Itt a penész elhelyezkedése azonban más, vagy a szivárgás környékén, a vízszigetelés hibája esetén a fal alsó részén jelenik meg.

Térjünk is rá a mérésre. Ehhez 2 eszközre van szükségünk. Egy hőmérséklet és páratartalom mérőre és felületi hőmérséklet mérőre. Ezek azért nem olyan olcsó eszközök, hogy mindenkinek legyen otthon. Mivel mérni csak télen lehet, mert a fal csak akkor tud áthűlni, így érdemes az épp „unatkozó” klímaszerelő mesterektől segítséget kérni. Az ő munkájukhoz szükség van ilyen eszközökre, és télen nem olyan elfoglaltak.

A képen látható értékek egy zuhanyzás utáni fürdőszobai méréskor a következők:

- a fürdőszoba hőmérséklete 25.0 ⁰C 

- a páratartalom 79,9 %

- a harmatponti hőmérséklet 21,3⁰C

Abban az esetben ha a fürdőszoba falának belső felülete 21,3 ⁰C fok alá hűl, ott bizony ki fog csapódni a pára.

Hasonló a helyzet, bár nem ilyen magas értékkekkel a szárításkor is, hiszen a száradó ruhából folyamatosan nedvesség jut a levegőbe. Ez az állandó páratartalom is okozhat problémát.

Beszéljünk arról is mit tehetünk ez ellen:

•  Sűrű szellőztetés

A párás levegőt, egyszerűen kiengedjük az ablakon át. Ezzel persze a meleg is távozik, de a falat is megmenthetjük

• Nyílászárókba szerelt légbevezetők

Az ablakokba szerelhető légbevezetők folyamatosan tudják szabályozni a légcserét, létezik belőlük páratartalom alapján szabályozott is, illetve a nyílt égésterű kazánok légbevezető nyílásként is megfelelő, de ebben az esetben a megfelelő típus kiválasztása gáztervezői feladat!

• Gépi szellőztetés

Beépített szellőztető ventilátor, amit szabadon programozhatunk idő vagy páratartalom alapján. Rengeteg modern berendezés található a szakboltokban, szinte biztosan találunk "okos" készüléket is.

• Hőszigetelés 

Ez már építészeti feladat. Meg kell vizsgálni a fal jelenlegi tulajdonságait, és utána lehet a megfelelő hőszigetelésről dönteni. Így viszont a fal külső oldalán vakolni, festeni is kell, így már a költségek jelentősen megszaladnak.

A hőmérséklet, a páratartalom és a külső falak hőszigetelő képessége határozza meg egy helyiségben a penész megtelepedésének lehetőségét. Ha figyelmet fordítunk rá, meg tudjuk találni a kritikus pontokat és szellőztetéssel, szellőző ventilátor beépítésével, vagy a hőszigetelés javításával, pótlásával meg tudjuk szüntetni az okot és nem kell félévenként vegyszerrel kezelni a falakat.

Ha tetszett a bejegyzés, küld el bátran ismerősödnek is, vagy kedveld facebook oldalam, így nem maradsz le az új bejegyzésekről. Ha kérdésed lenne, tedd fel bátran, igyekszem válaszolni rá.